A legfiatalabb európai székely márka

A legfiatalabb európai székely márka előadás során Fazakas Szabolcs mutatta be az elindított Székelyföldi Legendárium projektet, amely nagy sikernek örvend. Az előadó elmondása szerint gyerek kora óta érdeklik a legendák, históriák. „A legendárium feladata megismertetni a székelyföldi legendákat.”  A projekt nyolc éve indult el és folyamatosan bővül új projektek sorozatával. „Nagyon sok külső segítséget kaptunk”. A legendák összegyűjtése hosszas folyamat volt, mára már 156 legendát tartanak számon. Kezdetben egy térkép volt, de a készlet fokozatosan bővült, hiszen a piacon megtalálhatóak társasjátékok, könyvek és memóriajátékok is. Nem látó gyerekek számára biztosítanak hangos könyveket is. „3500 könyvet adtunk el és folyamatosan továbbra is igénylik.” A projekt kezdetekor a támogató közé tartozott a megyei és a városi tanács is.

„Tizenhat fiatalt foglalkoztatunk, a rajzfilmcsapatot Budapestre járatatjuk. Komoly szakemberekkel dolgozunk, mert fontosnak tartjuk a minőséget.” A rajzfilmkészítés célja legfőképpen az, hogy külföldiekkel megismertessék a székelyföldi legendákat, amelyeket lefordítanak majd különböző nyelvekre.

A fokozatos fejlődést követően a projekt odáig vezetett, hogy a jövőbeli tervek közé tartozik, hogy egy rajzfilm stúdiót fognak megnyitni és egy mini erdélyi parkot. A mini erdélyi park projekt „egy olyan létesítmény, ahol közel ötven erdélyi épület makett formában fog megjelenni.” Célja, hogy növelje a turizmust és a gyerekeknek szórakozási lehetőséget tudjon nyújtani. Az előadás végén az EU tábor részt vevői ízelítőt kaphattak azokból a legendás mesékből, amelyek később bemutatásra kerülnek Erdélyben és a nagy világban.

 

Európának új irányvonalakra van szüksége

Hegedűs Barbara a  Fidelitas külügyekért felelős alelnöke és Borzási Sarolta a MIÉRT  külügyi kabinetének tagja beszélgettek Európai új irányvonalairól az EU Tábor második napján. Hegedűs Barbara és Borzási Sarolta Európa legnagyobb ifjúsági szervezetének, a YEPP-nek vonzatában tárgyalták Európa és a Kárpát-medence fiataljainak helyzetét.

A YEPP-en belül három fő kérdéskör létezik jelenleg – tudhattuk meg az előadásból. Elmondásuk szerint a fiatalok radikalizációja, az európai fiatalok identitásválsága és a munkanélküliség problémás gócpontjai a kontinensnek, mely kérdéseket tovább bonyolítja a politikai helyzet. Ezen belül is a bevándorlás ügy kavar nagy port főleg Magyarország intézkedéseinek európai megítélése kapcsán. Európának új irányvonalakra van szüksége, fogalmazódott meg a legutóbbi bukaresti YEPP tanácsülésen is.

Hegedűs Barbara az ernyőszervezet fő prioritásaként értékelte a fiatalok megszólításának, és támogatásának problematikáját. Így lett a gondolatmenet következő állomása az Erasmus+ minél nagyobb mértékű kihasználása. Mind a MIÉRT és mind a Fidelitas számára  célként jelenik meg a fiatalok hosszú távú helybentartása, az előadás tanulságában egyértelműen megjelenik a fiatalok tapasztalatszerző útjainak maximális támogatása.

 

Mindenki másképp csinálja

 

Mindenki másképp csinálja – címmel zajlott a péntek délután első előadása az EU Táborban. Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Péter Ferenc Maros megyei elnök beszélgettek a táborozókkal a tisztség kihívásairól.

Az előadás során az előadók többek közt a két tanácselnöki munkában rejlő különbségekre is  reflektált. Péter Ferenc elmondta, hogy Maros megyében a hangsúlyt az otthontartásra szeretnék fektetni. “Hogyan lehet úgy csinálni, hogy otthon maradjunk?”– fogalmazta meg az előadás témájával kapcsolatban. “Elő kell segítenünk, hogy olyan vállalkozások induljanak el Maros megyében, amelyek arra bíztatnak, hogy van értelme a szülőföldön való boldogulásnak”- jelentette ki. Lévén, hogy minden megyének megvannak a maga sajátosságai, a Maros megyei sajátosságokkal kapcsolatban kifejtette, hogy náluk fontos, hogy a választások során minden szavazóbázist meg tudjanak szólítani, úgy tudjanak politizálni, hogy amagyar, a román tömbvidék és a vegyes részekhez is szóljanak a tervek.

Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, hogy az önkormányzati munkára elsősorban jó stratégák és jó szervező képességgel rendelkező emberek a legmegfelelőbbek, a választásokkor pedig mindig “elsősorban az emberekkel kell foglalkozni és nem a vetélytársakkal“. Az elöljáró szerint az ideális politikus nem ijed meg a monotóniától, acélból vannak az idegei, és legalább ugyanilyen fontos, hogy a román és a magyar nyelven kívül beszéljen idegen nyelvet is. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármesterével és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármesterrel példálózott, amikor kijelentette,szerinte az igazán jó politikus “ütésre erősödik, és nem puhul”. A közönség soraiban ülök is megosztották a véleményüket a téma kapcsán, arra a kérdésre, hogy milyen az ideális erdélyi magyar politikus a következő jelzőket mondták: talpraesett, megbízható, igazságos, alázatos, kitartó.

A fiatalok közéleti szerepvállalásának témájával kapcsolatban hozzátette: “Egy társadalomban a közgondolkodást mindig a fiatalok és a nők határozzák meg.” Véleménye szerint szükség van a megújulásra és ezt rétegesen, fokozatosan lehet megtenni. “Egy társadalomban a váltást csak rétegszerűen lehet megtenni. Új világot csak új generációval lehet építeni“- fogalmazott a háromszéki elöljáró.

 

Cigánykodás- címmel tartott előadást a tabu sarokban András Lóránd

A péntek esti előadássorozatot egy TABU téma zárta le, amelyen András Lóránd személyes tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a megoldandó cigány problémára.

András Lóránd csíkszeredai születésű édesapja és édesanyja is cigány származásúak, jelenleg Székelyudvarhelyen él. Az iskolában gyakran érték önbizalmat romboló kritikák „néger kockának neveztek”, „én voltam a büdös cigány”. Ezekből a helyzetekből mégis képes volt felállni és mára már családos emberként éli mindennapjait. A cigány problémára keresi a megoldást és ennek okáért egy éve részt vesz egy cigány projektben, amelyben próbálnak a cigányok helyzetén javítani.

A személyes tapasztalatok megosztása után a nézőket is bevonta előadásába, amelyben megoszthatták pozitív és negatív élményüket a cigányokkal szemben. Az EU tábor résztvevői között vannak, akik tartanak tőlük, mert lopás áldozatai lettek, viszont kerülnek olyan emberek is, akik közvetlen kapcsolatot ápolnak velük.

A párbeszédekből következtetve levonhattuk, hogy a cigány kisebbségnek ki kell törnie a hagyományos életmódból, tehát a szülőknek támogatniuk kell gyermekeiket a tovább tanulásban, céljaik megvalósításában. András Lóránd véleménye szerint „az első lépést a többségi társadalomnak kell megtennie.”