Október 12-én második napjához érkezett a „Szatmár főutcáján” címet viselő MIÉRT és IKSZ közös rendezvénye, amelynek tematikája a keresztény értékrend az ifjúság kapcsolatában.

A délelőtti fórumot Nagy Szabolcs, az RMDSZ Szatmár Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke koordinálta, aki elsőként Gaal Gergely, az IKSZ ügyvezető elnökének adta át a szót: „Óriási lépés volt, amikor megkezdtük az együttműködést a MIÉRT-tel, a közös munkák eredményeként többek között ezt a hétvégét is felmutathatjuk. Egy jól megalapozott barátságról van szó, és együtt kell megértetnünk a fiatalokkal, hogy csak akkor tud szájízük szerint működni a politika, ha részt is vesznek benne”.

„A sikeres, jó hangulatban zajló találkozók, fesztiválok a nemzetünk ügyében elkötelezett ifjúsági politizálás aktív fórumaivá váltak az elmúlt három esztendőben. A MIÉRT és IKSZ között egyre szorosabbá váló kapcsolat, a fiatalok lelkesedése inspiráló hatással van mind az anyaországi, mind a külhoni felelős magyar politikusok munkájára.” – olvasta fel Gaal Gergely Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenetét.

Erdei D. István, Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, és néhány kedves szóval, jó tanáccsal köszöntötte a résztvevőket.

Szatmár határok nélkül címet viselő fórumban Pataki Csaba, RMDSZ-es szenátor, a Szatmár megyei szervezet elnöke és Dr. Kereskényi Gábor, RMDSZ-es parlamenti képviselő kerültek középpontba.

Dr. Kereskényi Gábor kiemelte, mennyire fontos utánpótlást biztosítani a közéletnek:„Erdélyben, Partiumban, Szatmárnémetiben csakis magunkra számíthatunk, ha nem fogunk össze, el fogunk veszni”. A parlamenti képviselő politikai visszatekintését követően kifejezte bizalmát a MIÉRT–IKSZ együttműködés irányába.

Pataki Csaba főként a fiatal politikusokhoz intézte szavait: „Felelősséggel tartozunk a szatmári magyar emberekért! Nem az a bátor, aki batyut köt a vállára és mindent maga mögött hagy, hanem az, aki itt marad! Fontos, hogy az iskolapadból olyan emberek lépjenek ki, akik élvezik az életet, és itthon mernek maradni.” Az RMDSZ-es szenátor átfogó helyzetelemzésében hangsúlyozta, szem előtt kell tartani azon értékeket, amelyek összekötnek bennünket.

Szombaton délután Közösség megőrzés és megtartás keresztény szemmel határon innen és túl címmel vette kezdetét a második fórum, előadóként tisztelte meg a rendezvényt Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Schönberger Jenő megyéspüspök, a Szatmári Római Katolikus Püspökséget képviselve, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, valamint Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő.

Gaal Gergely koordinálva a beszélgetést bevezetőjében elmondta, a kereszténységnek a nemzet megmaradásában mindig is óriási szerepe volt, azonban napjainkban, a média és a fogyasztói társadalom által uralt világban a kereszténység szerepe a korábbiakhoz képest láthatóan csökkent. „Mi, akik nemzetpolitikával foglalkozunk, látjuk azt is: a kereszténységnek ma is jelentős súlya van a nemzeti öntudat tekintetében” – fejtette ki az országgyűlési képviselő, akinek vitaindító kérdése arra vonatkozott, hogy ma, a 21. században mi az egyházak szerepe a nemzeti identitás megőrzésében?

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a kérdésre reagálva kifejtette, az egyháznak az a legfőbb feladata a társadalomban, hogy tanítson meg távlatokban gondolkodni.„A természet, a föld és a közösség sorsa a kezetekben van, ezzel az unokáitok előtt is feleltek. Érdemes négy-öt évnél is tovább tervezni a család, a közösség és a magunk jövőjét is” – magyarázta az EP-képviselő.

Az erdélyi képviselő szerint keresztényként gondolkodni és cselekedni a társadalomban mindig azt jelenti, hogy hogyan tudunk megfelelni küldetésünknek, hogyan tudunk példa lenni a közösségünkben, hogyan tudunk áldozatot vállalni és mindig küzdeni az igazságtalanság ellen.

Komoróczy Géza Bezárkózás a nemzeti hagyományba című könyvét idézve Sógor Csaba kifejtette: sem az egyháznak, sem a magyarságnak nem szabad bezárkózni a múlt hagyományaiba.  „Ahogy az egyházi épületek kapuinak mindig nyitva kell állniuk a társadalom felé, úgy nekünk, magyaroknak is választ kell adnunk nemcsak a magunk, de egész Európa égető kérdéseire. A család, a munka becsületének helyreállítása nélkül nem tudjuk leküzdeni a válságot, a munkanélküliséget” – mutatott rá a képviselő.

„A kommunizmus évei alatt a magyar nyelvünk őrzése a templomokra szorítkozott. Bár voltak magyar iskoláink, de azok tevékenységét román programokkal tűzdelték tele. Nagyon lényeges az a feladat, amelyet az egyház felvállal ezen a területen.” – szólalt fel Schönberger Jenő megyéspüspök.

Csűry István püspök, Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke beszédében örömét fejezte ki, hisz a rendezvény szervezői teret adtak annak, hogy beszélhessenek a nemzet és az egyház szerepéről. A 235.000 főt számláló református egyháznak a belső problémájára hívta fel Csűry a figyelmet, miként lehetne összefogni a magyarul beszélő református embereket.

„Eljött az ideje, hogy tűzön-vízen keresztül, de tegyünk az erdélyi magyarságért. Az egyházak gyülekezetekben gondolkoznak, de eljött az idő, hogy a felekezeteket ne csak megtartani próbáljuk, nem elég a múltra merengni.” – hangsúlyozta Csűry.

Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint az államhatárok átlépésekor egy politikusnak nagyon szerénynek kell lennie. Az egyháznak a közösségépítés feladatára kell fókuszálnia, és a politikusoknak nincs más feladatuk, mint támogatni ezt. „Az identitás nem egy igen vagy nem, az egy skála. Ezen a skálán hogyan jelen játszani? Mit jelent a szórvány? Mit jelent a tömb magyarság, a diaszpóra? Nem csak a megmaradást, hanem a fejlődést is.”

A második körkérdés részeként, a közéleti szerepvállalás keresztényi felelősségéről Sógor Csaba elmondta: „Mindannyian politikusként cselekedtek, amikor tesztek valamit a városotokért. Ma már azok a jól működő országok Európában, ahol erős civil társadalom van, mert a politikát nem csak a hivatásos politikusoknak kell művelni, hanem mindenkinek szerepet kell vállalni a saját közösségéért” – zárta beszédét az RMDSZ képviselője.

Az előadók egyetértettek abban, hogy a fiatalok érdeklődése a közélet és politikai iránt alacsony. Keresztény szemmel felelősségként tekintenek az ifjúság közéleti tevékenységére és annak javítására. Középpontba kell helyezni a keresztény civil életet, törekedniük kell a fiatalok önbeszülésének javítására és megerősítésére.

A szombati nap befejezéseként Sógor Csaba EP-képviselő, Pataki Csaba szenátor, Dr. Kereskényi Gábor és Erdei D. István parlamenti képviselők aláírták az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezete (YEPP) – melynek teljes jogú tagja a Magyar Ifjúsági Értekezlet is – által kezdeményezett, a fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növelése céljából megfogalmazott nyilatkozatot. Sógor Csaba üdvözölte az ifjúság itthon-maradását támogató kezdeményezést, amelyben azt kérik, hogy az illetékes hatóságok csökkentsék az adót a fiatalokat foglalkoztató cégek esetében, hangolják össze a felsőoktatási rendszer kínálatát és a munkaerőpiac igényeit, továbbá csökkentsék a bürokráciát a fiatal vállalkozók számára.  Sógor Csaba hangsúlyozta: ezeket a javaslatokat már több európai parlamenti dokumentum is a tagországok kormányainak  figyelmébe ajánlotta.

„Részesei vagyunk egy olyan programnak, ami a fiatalok legégetőbb problémáját igyekszik orvosolni” – indokolta a YEPP tevékenységének szükségszerűségét Szabó József MIÉRT elnök zárva „Szatmár főutcáján” második napját.