Kezdetét vette a MIÉRT székelyföldi konferenciája Marosvásárhelyen

Pénteken, december 6-án, Marosvásárhelyen került sor a Magyar Ifjúsági Értekezlet székelyföldi konferenciájának megnyitójára, melynek idei tematikáját a térség ifjúságpolitikai kérdéseinek különböző aspektusok mentén való megvitatása képezi.

„Kiemelten fontosnak tartom, hogy idén Maros megyében kerül megszervezésre az ifjúságnak ez a konferenciája és, hogy olyan aktuális székelyföldi kérdéseket boncolgatnak, amelyek a következő időszakban mindenképp meghatározzák a térség közéleti folyamatait” – indította beszédét Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke, kiemelve, hogy „Székelyföld elsősorban egy nagy vállalkozás, amelyben mindenkinek szerepe van. Ahhoz, hogy sikere legyen, mindenkinek ki kell venni a részét, hisz egyértelmű, hogy ujjcsettintésre nem fog megvalósulni az álom, ez csakis következetes munkával, letisztult lépéssorozattal tud valóra válni”.

Szabó József MIÉRT elnök a fiatalok kezdeményezési készségének hangsúlyozása mentén köszöntötte a résztvevőket: „a Magyar Ifjúsági Értekezlet feladata, hogy ilyen és ehhez hasonló találkozókat generáljon, amelyek keretén belül a vezetőpolitikusoknak megadódik a lehetőség arra, hogy bemutassák az álláspontjukat az ifjúságot is érintő kérdésekben. Ugyanakkor fontos, hogy mi, fiatalok alakítsunk ki olyan irányvonalakat, amelyek követhetőek és, akár rövidtávon is, eredményeket hozhatnak. Ennek jegyében úgy vélem, hogy elérkezett az idő, hogy megtervezzük az első diák és ifjúsági üdültetési programot, melynek konkrét részleteiről jelen hétvége folyamán is adódik lehetőségünk beszélni úgy meghívottainkkal, mint a térség ifjúsági képviselőivel”.

A hivatalos megnyitó folytatásában Nagy Botond, a Maros Megyei Ifjúsági Tanács (MIET – MIÉRT tagszervezet) megköszönte a székelyföldi szervezeteknek, hogy sikerült ezt a konferenciát Marosvásárhelyen megszervezni, majd ezt követően Jakab Adorján, a MIÉRT elnökhelyettese szólt a fiatalokhoz. „A Magyar Ifjúsági Értekezletnek a regionális jellegű konferenciák már hagyományos rendezvényeit képezik, amelyek esetében idén a külön-külön témakörre (energetika, nemzetpolitika, ifjúságpolitika) való koncentrálás és ezáltal egy szakmai háttérrel való feltöltés számít újításnak” – fogalmazott Jakab, kiemelve a szervezet szakmaiság fele való eltolásának fontosságát. A közeledő EP választásokra reflektálva elmondta: „A következő időszak nagyon lényeges a MIÉRT számára, készülnünk kell az EP választásokra, ott kell lennünk az RMDSZ mellett a kampányban, hisz nekünk kell meggyőznünk a fiatalokat, hogy elmenjenek szavazni. Ugyanakkor az is fontos, hogy az eddigi évek választásaihoz hasonlóan, a MIÉRT-nek most is egy saját jelöltje legyen, aki képviselni tudja az erdélyi magyar ifjúság érdekeit nem csak a kampányban, hanem akár az Európai Parlamentben is, hisz szervezetünk, függetlenül a választások típusától (helyhatósági, parlamenti vagy EP), mindig kivette a részét úgy a munkából, mint a érdek-képviseleti törekvésekből”.

A megnyitót követően a „Hogyan tovább Székelyföld?” kérdésfelvetéssel fémjelzett beszélgetés keretén belül a három székelyföldi megye RMDSZ-es vezetőinek jelenlétében a székelyek nagy meneteléséről, a régióátszervezéssel kapcsolatos aláírásgyűjtésről, valamint az autonómia-törekvésekről értekeztek a jelenlevők.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az RMDSZ 11. Kongresszusán elfogadott dokumentum értelmében infrastrukturális befektetések és érzelmi töltetű kérdések, közösségszervező események mentén közelítette meg a tematikát: „Az RMDSZ életében korszakváltó tényező, hogy a parlamenti képviselet mellett más demokratikus eszközökkel is élünk, aláírásgyűjtéssel, referendum-szervezéssel és civilizált, jó hangulatú utcai megmozdulásokkal is kifejezve véleményünket, felmutatva erőnket”. Meglátásában Székelyföld lendületben van és úgy Budapesten, Bukarestben, mint Brüsszelben a diskurzus középpontjában kell legyen, hisz a székelyek nem szeretnének mást, mint azt, ami az EU 28 tagállamából 11-ben működik valamilyen formában. „Az öntudatra ébredő, erős Székelyföld útját nem önállóan képzeltük el, az Összetartozunk program keretén belül bevontuk a többi erdélyi megyét is, ugyanakkor szükségünk van a román értelmiségiekre, a felelős román és magyar kormányra, valamint az Európai Unióra is, hisz az autonómia törekvéseinket csak együtt tudjuk elérni” – hangsúlyozta a tanácselnök.

„Székelyföld jövője még mindig egy indokolt kérdés, melynek megválaszolása során az is-is eszközhasználat egy alapvetően fontos szempont. A közeljövő egyik legnagyobb kihívását az képezi, hogy a román társadalommal egy hatékony párbeszédet folytassunk, nem csak a politikusokat megszólítva, hanem a civil társadalom azon csoportjait is egy asztalhoz ültetve, amelyek előítéletek nélkül hajlandóak érdemben beszélgetni erről a témáról” – hívta fel a jelenlevők figyelmét Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke. Elmondta, hogy jelenleg egy együttélési protokollum kidolgozásán dolgoznak, olyan érzékeny témákat érintve, mely mentén újra beszélgetésre provokálják a térség képviselőit, hisz meglátásban ennek az ügynek a jövője az olyan hatékony és következetes kommunikációs stratégiában rejlik, amelynek eredménye is lesz.

Asztalos Ferenc a reformátorok egy jelmondatával indította beszédét: Legyen egység a szükséges dolgokban, szabadság a kétségekben, és mindenekben szeretet. Ezt aktuálpolitikára lefordítva az RMDSZ Udvarhelyszéki Területi Szervezetének alelnöke kifejtette: „El kell döntenünk, hogy mi az, ami szükséges nekünk. Eljutottunk addig, hogy kimondtuk: az autonómia. Nézzük meg milyen eszközökkel, milyen partnerekkel, milyen támogatottságban tudjuk ezt elérni, és adjuk meg a szabadságot mindenkinek, hogy kivegye a részét az építkezési folyamatból. És mindezt a szeretet jegyében, egységben csináljuk, ne rivalizáljunk, nem ellenségek vagyunk. Minden magyar fogja egymás kezét.”

Az RMDSZ Udvarhelyszéki Területi Szervezetének alelnöke kitért a Szövetség által felvállalt autonómia-törvénytervezet kidolgozására is, amellyel a kezükben, érdemben vitázhatnak a román partnerekkel. Véleménye szerint feltétlenül szükség van a párbeszédre, ahhoz, hogy ne egymás mellett, hanem együtt éljünk.

A beszélgetés folytatásában Bende Sándor, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöke szólalt fel, aki egy másik szemszögből közelítette meg a Székelyek Nagy Menetelését: “Nekem az esik jól, hogy volt, amiért dolgozni. Az esik jól, hogy a magyar közösség bebizonyította nekünk, hogy egy nemes célért még mindig képes összefogni, egy nemes célért még mindig képes 100-200 km-t utazni, azért, hogy ő is ott legyen azon a megmozduláson, ami fontos mindannyiunknak és ez bíztató!”. Bende továbbá az ifjúság itthon maradását szorgalmazta, kiemelve: „Székelyföld csak akkor a miénk, ha a talpunk alatt van. A fiatalok jól kell érezzék magukat itthon, olyan tanítást, nevelést kell kapjanak szüleiktől, tanítóiktól, hogy ne akarjanak elmenni.”

Utolsó felszólalóként Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke vette át a szót. Becze szép példakánt tekint vissza a Menetelésre, amely alátámasztotta, hogy Székelyföld mindent félre tud tenni a jó ügy érdekében. “A jövőben is az kell legyen az útirány, hogy megegyezünk, hiszen egy magyar közösségről van szó. Fontosak a szimbólumok, a zászló, a közösségi rendezvények, és próbáljuk minél jobban bevonni Marosvásárhelyt is, hogy ne Kolozsvár elővárosa legyen, hanem Székelyföld központja.”

A Székelyföldi Konferencia első napjátVincze Loránt Székelyföldi fiatalok erősségei Európában című előadása zárta. Az RMDSZ külügyi titkára a jól ismert „Bezzeg a mi időnkben” felkiáltás ellen szólalt fel, felsorolva a mai fiatalok rendelkezésére álló megannyi lehetőséget, eszközöket, amelyek a munkavállalást, a jövőépítést, a szülőföldön való boldogulást segítik. Az Európai Unió 2014-ben induló Erasmus+ programja mellett szóba került az Aiesec globális diákszervezet, az Uniós intézmények gyakornoksági programjai, a fiatal vállalkozókat segítő akciók, az önképzési lehetőségek, az online készségfejlesztő platformok, az idegen nyelvek elsajátítását segítő ingyenes eszközök, az ifjúsági szervezetek számára elérhető programok. „Az online eszközök révén egy új világ nyílt meg a székelyföldi fiatalok előtt, amelyet érdemes kihasználni. A legtöbb eszköz ingyenes és csupán egy kattintásra van tőlünk. Ezeket az információkat, pályázati lehetőségeket könnyen elérhetővé kell tenni az ifjúság számára, a jövőben érdemes volna létrehozni egy olyan felületet, ahol minél több lehetőség megtalálható, hasznosítható” – vonta le a következtetést Vincze.