Migrálni vagy (Ne)Migrálni – Hogyan befolyásolja a gazdasági migráció a ’’Z’’ generáció jövőjét? című panelbeszélgetéssel jelentkezett a MIÉRT a 30. Tusványoson. A Jakabffy Elemér sátor szerdai programjának egyik kiemelkedő kerekasztalán két felvonásban boncolgatták a generációk közötti szemlélet-különbségeket, illetve, hogy mindez milyen hatással jár a migrációs jelenségekkel. 

 

“Fiatalok, tiétek a jövő, annak idején a miénk volt…” – vezette fel a téma jelentőségét Imre Gábor, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke és a beszélgetés moderátora. 

Az első felvonásban Ferencz–Salamon Alpár, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója a generáció kutatásokról tartott összefoglaló előadást, amelyben kihangsúlyozta a 6 különböző generáció (veteránok, baby boom-erek, Y,X,Z és alfa ) sajátosságait, illetve hogy hogyan befolyásolják a munkaerőpiac alakulását.  A baby boom kor szülöttei (második világháború utáni periódus – Kelet Európában picit későbbi korszak) például sokkal türelmesebbek és munkapiaci együttműködésüket általában a parancs jellegű struktúra járja át. Ezzel szemben az Y és Z generáció sokkal törtetőbb, jellemző rájuk az individualista gondolkodásmód, munkaköri együttműködés szempontjából jobban preferálják a kooperációt, nem beszélve arról, hogy digitális bennszülöttekként számukra teljesen egyértelmű a technológia fejlődésével kialakuló digitális világgal való azonosulás, még munkavégzés terén is – hangsúlyozta ki az előadó. A legfontosabb kérdés, hogy melyik formáját teszi magáévá a jövő generációja: a konkrét kivándorlás mellett ugyanis számottevő jelenség a fizikai munkavállalás teljes mellőzése és a virtuális világba való „migráció”. Erre kellene a legnagyobb hangsúlyt fektetnie a közoktatási intézményeknek, hiszen a tanárok és diákok közötti generációs különbségek nincsenek pozitív hatással a fiatalság számára, így azok sok nehézséggel kerülnek szembe, mikor elhagyják az iskolapadot. 

?Serar Szabolcs 

Nagy Zoltán történész arról beszélt, hogy a kivándorlás, mint jelenség, jelen volt a múltban is, a történelem minden korszakában. Nagyon fontos kiemelnünk – mondta Nagy, hogy a történelem során három típusú migrációs trendet figyelhettünk meg:  háborús konfliktus következtében kialakuló kivándorlás, tanulmányi, illetve a gazdasági kivándorlás. Az utóbbi két típus, ami igazán releváns jelenlegi helyzetünkben, de ez ugyanúgy létező jelenség volt például a 19. században is, amikor szinte 2 millió ember hagyta el az Osztrák-Magyar Monarchia területét, hogy Amerikában jobb életet biztosítsanak maguknak. Nagy azt is kihangsúlyozta, hogy körülbelül 40%-a a kivándorlóknak hazatért, és ez a tendencia ugyanúgy érvényes napjainkban is. Természetesen a háborús konfliktus elől menekülő menekülthullámra (1848-as szabadságharc vagy ’56 után) ez az általános megfigyelés nem érvényes.

A második felvonásban Oltean Csongor MIÉRT elnök, Nacsa Lőrinc az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke és országgyűlési képviselő, Brassai Hunor a Magyar Ifjak Nemzeti Tanácsának elnöke, valamint Darabán Albert Nándor, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnökségi tagja több körkérdésben beszélték ki a migráció tematikáját. 

Ami a fiatalok külföldre való költözésének trendjét illeti, abban mindannyian egyet értettek, hogy ez egy abszolút létező jelenség. Oltean Csongor azt hangsúlyozta ki, hogy  az EU-ba való csatlakozáskor igazán számíthatott mindenki arra, hogy nagyon sokan költöznek majd el, de igazából az a fontos, hogy elfogadjuk és megértsük mindenkinek a döntését. Itthoni politikusok arra kellene fektessék a hangsúlyt, hogy egy olyan gazdasági helyzetet és mentalitás váltást érjenek el, hogy  a külföldre telepedő fiatalok szívesen haza hozzák azt a tudást, amit egy versenyképesebb országban tanultak.

?Serar Szabolcs 

Nacsa Lőrinc arról értekezett, hogy ahogy az ’56-osok példájából is látjuk, a külföldön élőknek nagyon fontos, hogy felvállalják a nemzetük iránti felelősséget, segítik és provokálják azt a kis közösséget, ahol vannak, illetve hazai fiatal tehetségeket, vállalkozókat is támogatnak.  Nekünk az a célunk, hogy olyan országot építsünk, ahová büszkén hazatérhet a fiatal és a hazájáért felelős állampolgár lesz belőle – hangoztatta Nacsa, majd azt is hozzátette, hogy Magyarországon 2018-as statisztikai adatok szerint többen haza tértek, mint ahányan elhagyták az országot, ami igen biztató. 

Arról a kérdésről, miszerint a Z generációnak jót vagy rosszat tesz a gazdasági migrációs hullám, Darabán Albert Nándor úgy vélekedett, hogy igenis hasznos lehet, ha mellé társul egy fajta patriotizmus, és a külföldön szerzett javakat itthon fektetik be. Brassai Hunor szerint fennáll a veszélye annak, hogy mivel ez a generáció kevésbé “röghözkötött”, nem lesznek számukra annyira fontosak a gyökereik, így kevés az esélye annak, hogy visszatérjenek. 

Közös megállapodás szerint, gazdasági migráció volt, van és lesz is, a lényeg, hogy hogyan kezeljük a folyamatosan változó körülményeket, és milyen opciókat tudunk kínálni a jövő nemzedékének.