Migrálni vagy (Ne)Migrálni – Hogyan befolyásolja a gazdasági migráció a ’’Z’’ generáció jövőjét? című panelbeszélgetéssel jelentkezett a MIÉRT a 30. Tusványoson. A Jakabffy Elemér sátor szerdai programjának egyik kiemelkedő kerekasztalán két felvonásban boncolgatták a generációk közötti szemlélet-különbségeket, illetve, hogy mindez milyen hatással jár a migrációs jelenségekkel.
„Fiatalok, tiétek a jövő, annak idején a miénk volt…” – vezette fel a téma jelentőségét Imre Gábor, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke és a beszélgetés moderátora.
Az első felvonásban Ferencz–Salamon Alpár, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója a generáció kutatásokról tartott összefoglaló előadást, amelyben kihangsúlyozta a 6 különböző generáció (veteránok, baby boom-erek, Y,X,Z és alfa ) sajátosságait, illetve hogy hogyan befolyásolják a munkaerőpiac alakulását. A baby boom kor szülöttei (második világháború utáni periódus – Kelet Európában picit későbbi korszak) például sokkal türelmesebbek és munkapiaci együttműködésüket általában a parancs jellegű struktúra járja át. Ezzel szemben az Y és Z generáció sokkal törtetőbb, jellemző rájuk az individualista gondolkodásmód, munkaköri együttműködés szempontjából jobban preferálják a kooperációt, nem beszélve arról, hogy digitális bennszülöttekként számukra teljesen egyértelmű a technológia fejlődésével kialakuló digitális világgal való azonosulás, még munkavégzés terén is – hangsúlyozta ki az előadó. A legfontosabb kérdés, hogy melyik formáját teszi magáévá a jövő generációja: a konkrét kivándorlás mellett ugyanis számottevő jelenség a fizikai munkavállalás teljes mellőzése és a virtuális világba való „migráció”. Erre kellene a legnagyobb hangsúlyt fektetnie a közoktatási intézményeknek, hiszen a tanárok és diákok közötti generációs különbségek nincsenek pozitív hatással a fiatalság számára, így azok sok nehézséggel kerülnek szembe, mikor elhagyják az iskolapadot.
Nagy Zoltán történész arról beszélt, hogy a kivándorlás, mint jelenség, jelen volt a múltban is, a történelem minden korszakában. Nagyon fontos kiemelnünk – mondta Nagy, hogy a történelem során három típusú migrációs trendet figyelhettünk meg: háborús konfliktus következtében kialakuló kivándorlás, tanulmányi, illetve a gazdasági kivándorlás. Az utóbbi két típus, ami igazán releváns jelenlegi helyzetünkben, de ez ugyanúgy létező jelenség volt például a 19. században is, amikor szinte 2 millió ember hagyta el az Osztrák-Magyar Monarchia területét, hogy Amerikában jobb életet biztosítsanak maguknak. Nagy azt is kihangsúlyozta, hogy körülbelül 40%-a a kivándorlóknak hazatért, és ez a tendencia ugyanúgy érvényes napjainkban is. Természetesen a háborús konfliktus elől menekülő menekülthullámra (1848-as szabadságharc vagy ’56 után) ez az általános megfigyelés nem érvényes.
A második felvonásban Oltean Csongor MIÉRT elnök, Nacsa Lőrinc az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke és országgyűlési képviselő, Brassai Hunor a Magyar Ifjak Nemzeti Tanácsának elnöke, valamint Darabán Albert Nándor, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnökségi tagja több körkérdésben beszélték ki a migráció tematikáját.
Ami a fiatalok külföldre való költözésének trendjét illeti, abban mindannyian egyet értettek, hogy ez egy abszolút létező jelenség. Oltean Csongor azt hangsúlyozta ki, hogy az EU-ba való csatlakozáskor igazán számíthatott mindenki arra, hogy nagyon sokan költöznek majd el, de igazából az a fontos, hogy elfogadjuk és megértsük mindenkinek a döntését. Itthoni politikusok arra kellene fektessék a hangsúlyt, hogy egy olyan gazdasági helyzetet és mentalitás váltást érjenek el, hogy a külföldre telepedő fiatalok szívesen haza hozzák azt a tudást, amit egy versenyképesebb országban tanultak.
Nacsa Lőrinc arról értekezett, hogy ahogy az ’56-osok példájából is látjuk, a külföldön élőknek nagyon fontos, hogy felvállalják a nemzetük iránti felelősséget, segítik és provokálják azt a kis közösséget, ahol vannak, illetve hazai fiatal tehetségeket, vállalkozókat is támogatnak. Nekünk az a célunk, hogy olyan országot építsünk, ahová büszkén hazatérhet a fiatal és a hazájáért felelős állampolgár lesz belőle – hangoztatta Nacsa, majd azt is hozzátette, hogy Magyarországon 2018-as statisztikai adatok szerint többen haza tértek, mint ahányan elhagyták az országot, ami igen biztató.
Arról a kérdésről, miszerint a Z generációnak jót vagy rosszat tesz a gazdasági migrációs hullám, Darabán Albert Nándor úgy vélekedett, hogy igenis hasznos lehet, ha mellé társul egy fajta patriotizmus, és a külföldön szerzett javakat itthon fektetik be. Brassai Hunor szerint fennáll a veszélye annak, hogy mivel ez a generáció kevésbé „röghözkötött”, nem lesznek számukra annyira fontosak a gyökereik, így kevés az esélye annak, hogy visszatérjenek.
Közös megállapodás szerint, gazdasági migráció volt, van és lesz is, a lényeg, hogy hogyan kezeljük a folyamatosan változó körülményeket, és milyen opciókat tudunk kínálni a jövő nemzedékének.
Kapcsolódó Hírek
A megújulás jegyében zajlott az idei KIFOR Műhelytábor
Hétvégén, Magyarfenesen került sor az Új generáció mottót viselő KIFOR műhelytáborra, ahol régi és új generációk találkozhattak, ismerhették meg egymást, tanulhattak egymástól és sajátíthattak el új tudást. „Az elmúlt időszakban a szervezeteink megújultak, új emberek jöttek és régiek hagytak el minket. Van, akit még nem ismerünk és vannak, akik nagyon rég a közösségünk oszlopos tagjai. […]
Az iskolák zárva tartása alatt bőven lett volna idő felkészülni az újranyitásra
Lesz-e még nehéz az iskolatáska? címmel online fórumot szervezett a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Oktatási és Kutatási Kabinetje, illetve a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ). A beszélgetés fő témája az iskolák újranyitása volt, ahol főleg diákok fogalmazták meg az elmúlt időszak tanulságait, és hogy miért fontos lépés Romániában a tanintézmények megnyitása. A beszélgetés meghívottai Dézsi […]
Az erdélyi fiatalok értik a magyarországi választások igazi tétjét – erdélyi körúton a „Határtalanul a magyar fiatalokért” vezetői
Március 7–10. között Erdélyben jártak a Határtalanul a magyar fiatalokért egyesület vezetői: Bagi Barna, az egyesület elnöke és Kozma Dávid, az újbudai Fidelitas elnöke. A négynapos körút Bihar megyében önkormányzati vezetőkkel kezdődött, majd Kolozs megyében ifjúsági vezetőkkel közösen folytatódott, továbbá Maros megyében első szavazókkal is találkoztak. A körút második felében Hargita megye két városában találkoztak […]