A MIÉRT Székelyföldi Konferencia szombati, záró szakmai előadására október 18-án, délután került sor. Az autonómia kérdését fiatal politikusok és szakemberek vizsgálták, Oltean Csongor HÁRIT elnök iránymutató kérdéseire válaszolva.
Grubisics Levente médiaszakember úgy véli, az erdélyi sajtó jobbára csak kampányidőszakban foglalkozik kiemelten az autonómia kérdésével. „Ha valóban rá akarjuk hangolni az embereket arra, hogy az autonómia a székelyföldi lakosok számára megoldást jelenthet, fontos lenne minél gyakrabban hangsúlyozni ezt” – mondta, majd hozzátette: „az erdélyi magyarságnak ki kellene követelnie, hogy legyen egy saját médiahálózata, amelyre rá tud csatlakozni, és amelyen keresztül megfogalmazhatja komoly üzeneteit a nagyobb tömegek megszólítására”. A médiaszakember elmondta, fogyasztói társadalomban élünk, és ilyen szempontból az autonómiára is tekinthetünk úgy, mint egy eladásra szánt termékre. „Jól felépített reklámmal kell rendelkeznie, hogy minden célközönséget megtaláljunk, és meg is szólíthassuk őket” – fogalmazott.
Ilyés Gergő politológus szerint előrelépést jelent közösségünk számára, hogy az RMDSZ megalkotta az autonómiatervezetet, továbbá elmondta, három szinten közelíthetjük meg az autonómia kérdését: „Az első szint a közösségen belüli kommunikáció lehetőségének megteremtése. Ezen a szinten megvizsgáljuk, mi lenne a gazdasági alapja az autonómiának, hogyan nézne ki hosszútávon ennek a konstrukciónak a pénzügyi alapja, tisztázzuk a fontosabb hatásköröket. A második szint takarja azt a törekvést, hogy a román társadalom fele is meg kell tudnunk fogalmazni, mit akarunk, cáfoljuk a felmerülő tévhiteket. A harmadik szint a nemzetközi közvéleményt érinti”. A politológus megjegyezte, dacára annak, hogy megszületett ez a tervezet, nagyon sok tennivaló akad helyi szinten, amelyre koncentrálni kell, amíg az autonómia megvalósul.
Oltean Csongor HÁRIT elnök kérdésére válaszolva Orbán Miklós agrármérnök, AGROSIC – Közösségek Közti Társulás igazgatója elmondta, egy autonóm rendszer megkönnyítené a kisgazdák és családi vállalkozások működését. Sokkal több anyagi- és más természetű támogatásokban részesülhetnének a helyi gazdák, ennek ellenére problémát lát az emberek mentalitásában is: „a tapasztalat azt mutatja, a lakóhelyünk adta mezőgazdasági és vidékfejlesztési lehetőségeket nem használjuk ki kellőképpen. Nehéz egy gazdatársadalmat létrehozni, mert még mindig rengeteg a konfliktus”.
Grüman Róbert, az RMDSZ Háromszék Területi Szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott: „a román társadalom számára is megfogalmaztuk, mit értünk autonómia alatt. A közvitát követően csiszoltabb tervezetet kapunk”. Grüman megjegyezte, a Székelyek Nagy Menetelése az RMDSZ szerepvállalása nélkül nem lett volna ilyen hatásos. „Ez volt az egyik olyan fontos pillanat a közelmúltban, amikor kinyilvánítottuk, hogy foglalkoztat bennünket a kérdés. Az ifjúság is fontos szerepet játszott, mert a területi ifjúsági szervezetek egymással összefogva sorakoztak fel az ügy mellett”.
A rendezvény partnere az Erdővidéki Ifjak Szervezete (Edisz), az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a Communitas Alapítvány.