Az ifjúság új kihívásairól, a következő évtizedről és a támogatási rendszerekről esett szó a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) Irány 30 című konferenciájának első részében, az Ifjúságpolitika panelben.

A szervezők az eseményt hagyományteremtő céllal hozták létre, amelynek kiemelt célja a jövőtervezés. Ennek kapcsán fontosnak tartják az ifjúságot érintő napirendi témákat több szemszögből megvizsgálni, szakértőkkel kiértékelni, hiszen a koronavírus miatt több esetben is átértékelődnek az eddigi folyamatok.

Az első panel meghívottja volt Rácz Zsófia, Magyarország fiatalokért felelős helyettes államtitkára, Oltean CsongorMIÉRT elnök, akit hamarosan a romániai ifjúsági és sportminisztérium államtitkárának neveznek ki, valamint Kiss András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ igazgatója. A beszélgetést Kelemen Szilárd, a HÁRIT elnöke moderálta.

Most nehéz vagy könnyű fiatalnak lenni? Hogyan alakul az ifjúság társadalomalapító szerepe? merült fel első körben a kérdés, amely során a meghívottak különböző szempontokat vázoltak fel.

Rácz Zsófia úgy vélte, hogy a következő fiatal generáció előtt is ugyanúgy ott lesznek azok a kihívások, amelyekkel minden eddigi generációnak szembesülnie kellett. „A fiatalság az életkezdés első szakasza, és ez mindig is így volt, tehát ugyanúgy meglesz a fiatalok társadalomalapító szerepe, mint eddig, ahol fontos szempont lesz a közéletben való szerepvállalás és az önkéntesség is” – érvelt a helyettes államtitkár.

Oltean Csongor főként az eddigi változásokról beszélt: „Én úgy látom, hogy könnyebb most fiatalnak lenni itt Erdélyben, hiszen rengeteg lehetőség tárulkozott ki előttünk az elmúlt 10 évben. Mennyivel másképp tekintünk mi az önkéntességre, mint ahogy a szüleink, akik az elmúlt rendszerben élték meg az ifjúságukat. Az elkövetkezendő időszakban szerintem sokban fog változni az ifjúsági munka szakmai oldala, erre utal például az új EU-s költségvetés is, ami 2-szer annyi forrást biztosít ennek a területnek, mint amennyit eddig. Erre kell nekünk rácsatlakoznunk” – mondta Oltean.

Fiatalok, rajtatok múlik, hogy milyen lesz az előttünk álló 10 év” – véli Kiss András. A civil központ igazgatója szerint a fiatalok tovább kell vigyék a stafétát, amit a már lassan „kiöregedő” generáció eddig cipelt a kezében. Tehát ki kell állni az ifjúságot támogató folyamatok mellett, amelyek biztosítják a megfelelő életfeltételeket, hogy majd a családalapításra tudjanak összpontosítani.

A második körben főként arról volt szó, hogy miben változtatta meg a koronavírus-járvány a fiatalság mentalitását, esetleg a pályaorientációját?

Rácz Zsófia szerint az online térbe való átköltözés ébresztette fel a fiatalokat arra, hogy az emberi kapcsolatokban elengedhetetlen a személyes találkozás, ezt nem tudja semmilyen online formátum pótolni. Ugyanakkor arra is sokan rádöbbentek, hogy az új digitális módszerekkel sokkal hatékonyabban lehet eltölteni a hétköznapokat. „A két forma között kell megtalálni az egyensúlyt” – vélte Rácz Zsófia.

A helyettes államtitkárral egyetértett Oltean Csongor is, majd hozzátette: sokkal innovatívabb rendszerekben kell gondolkodni ezentúl, ahol az online és offline egyszerre jelen lesz úgy az oktatás, mint például az ifjúsági munka terén.

Kiss András arról beszélt, hogy a járvány elég súlyosan érintette főleg a gimnazistákat, akiknek kimaradtak az eddig szokásosnak számító szociális élmények. Ezért engedni kell őket, hogy megismerjék az országot, megismerjék a világot, s közben azért kell dolgozni, hogy végül hazajöjjenek, és itthon telepedjenek le. Az egyetemen szerzett tapasztalatok sokkal versenyképesebbé teszi őket – mondta Kiss.

A beszélgetés során több konkrét támogatási forma is szóba került, amelyekkel a fiatalok itthonmaradását és egyben a jólétüket lehet megelőlegezni.

A magyarországi példákról részletesen beszámolt a helyettes államtitkár, aki elmondta: folyamatosan azért dolgoznak, hogy Magyarország egy családbarát ország legyen.

Hogyan jut el egy fiatal, hogy családot alapíthasson? Az első szükséges elem, hogy lakást tudjanak biztosítani maguknak, ezért hoztuk létre például az Esély Otthon lakástámogatási programot, amely kimondottan a vidéki fiatalok támogatja” – kezdte Rácz Zsófia.

De számos egyéb pályázati lehetőség is segíti a fiatalok boldogulását, ott vannak a különböző külföldi felsőoktatási programok, illetve a vállalkozások indítását támogató pályázati programok. Külön kiemelte a koronavírus-járvány intézkedések enyhítését célzó projekteket is, köztük a KRESZ vizsga díjának visszatérítését támogató programot, a kedvező diákhiteleket és babahiteleket. Egy új intézkedésről is beszámolt, amellyel eltörölnék a 25 éven aluliak jövedelemadó kötelezettségét, ezzel bátorítva a fiatalokat, hogy a munkaerőpiacon elhelyezkedjenek.

Oltean úgy vélte, sok esetben példát lehetne venni Magyarországról, nem beszélve arról, hogy az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek nagyobb támogatáshoz juthatnak a magyar kormány révén, mintsem a román államtól.

A tavalyi év alatt kiszámoltuk: 0,35 euró/fiatal volt a román kormány költségvetése az ifjúságot érintő intézkedésekben. Én még a képviselői kampányomban is elmondtam, számos olyan programpontra van szükség, amely segítheti a fiatalokat az itthonmaradásban, például nálunk még nem igazán létezik kedvezményes lakástámogatás. Idén nem tudunk nagy előrelépést tenni, hiszen nagyon szoros a költségvetésünk a korábban fennálló költségvetési hiány miatt, amelynek a koronavírus-járvány sem tett jót. De mindenképp biztosítjuk a kellő forrásokat, és hamarosan új kormányprogramot dolgozunk ki. Addig is arra bíztatom a szervezeteket, hogy kérjék az önkormányzatokat, hozzanak létre ifjúsági alapot, hiszen azáltal is számos támogatásra szert lehet tenni” – fejtette ki Oltean.