5. Köz/élet/tér – Mindent vagy semmit – gyorselemzés a választásokat követő politikai tárgyalásokról
A 7. Kolozsvári Magyar Napok keretén belül az Ifjúsági Pavilonban, péntek délután a KIFOR által megrendezésre került az 5. Köz/élet/tér. Meghívott előadók Vákár István a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Péter Ferenc a Maros Megyei Tanács elnöke és Pásztor Sándor a Bihar Megyei Tanács elnöke tartottak gyorselemzést a választások előtti és utáni eseményekről. Az előadás során a megyei tanácselnökök, ill. alelnökök beszámoltak a választásokat követő helyzetről a megyei tanácsokban.
Péter Ferenc elmondta, hogy „az önkormányzati választásokon Maros megyében még soha nem volt ilyen, hiszen sikerült 15 megyei tanácsost felsorakoztatni. Elmondta, hogy „pillanatnyilag partnerünk a Szociáldemokrata Párt, mert velük tudtuk a legjobb egyességet kihozni.”
„Ahogyan az előző mandátumban úgy jelen pillanatban is 7 megyei tanácsosunk van. Az önkormányzati választások előtt érződött a nagy nyomás. Három nappal a megalakulás előtt tisztázódott, hogy esélyünk van az elnökségre a Szociális Párttal koalícióban. ”- mondta el Pásztor Sándor. Vákár István beszámolt arról, hogy „a Kolozs Megyei Tanácsban 12 Szociáldemokrata, 18 liberális és 7 RMDSZ megyei tanácsos került tisztségbe az önkormányzati eredményeket követően.” továbbá hozzátette: „legszebb álmunkban se hittük volna, hogy össze tudjuk hozni, hogy heten legyünk a megyei tanácsban. ”
Az önkormányzati választásokon eredményes együttműködés volt a MIÉRT és az RMDSZ között. Pásztor Sándor szerint „sikeres választás volt és minden lehetőséget meg kell teremteni, hogy a feltörekvő generáció lehetőségeit kibővítsük.” Vákár István már két éve szeretné bevonni azifjúságot a politikai ügyekbe, így a hét RMDSZ-es megyei tanácsos közül két fiatal is bejutott a választásokat követően.” „Amikor a fiatalok megjelennek tisztségekben, az önkormányzatokban, meg tudják mit jelent döntést hozni és felelősséget vállalni.”
Péter Ferenc elmondta „amikor a fiatalok szervezett formában lépnek fel az azt jelenti, hogy megpróbálnak nemcsak a választásokon részt venni, hanem felelősséget is vállalni, a tisztség felelősségét. Ezért úgy gondolom, hogy az ifjúsági szervezeteket be kell vonni minden struktúrába, hogy érezzék a közéleti szerepvállalás felelősségét. ”
Pedagógus Fórum az Ifjúsági Pavilonban
A délután folyamán az Ifjúsági Pavilonban Dr. Kádár Annamária, egyetemi adjunktus és pszichológus, továbbá dr. Aáry-Tamás Lajos, magyarországi oktatási ombudsman tartottak előadást a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum álta szervezett Pedagógus Fórum keretében. Az előadás célja, hogy néhány konfliktuskezelési módszer kerüljön bemutatásra tanár-diák, szülő-gyerek és tanár-tanár között.
Dr. Aáry-Tamás Lajos, a romániai és magyarországi iskolai rendszerről beszélt bővebben: „Mindkét államban kötelezővé teszik az iskolát, az állam működteti az oktatást és az emberektől begyűjtött adó teremti meg az alapját, így nem lehet senkit kizárni az oktatásból”. Az ENSZ négy pillért állított fel, amelyet a tagállamoknak követniük kell. Ezek közül néhány említésre került: az iskola, mint közintézményi rendszer legyen elérhető, elfogadható és legyen alkalmazkodó képes. Napjainkban „határokat feszegetünk”, hiszen 150 évvel ezelőtt egy süket gyerek nem tudott iskolába járni. A meghívott záró mondata a finn oktatás egyik alapelvéből merítve: „A világ legjobb oktatása, hogy nem hagyhatjuk meghalni szüleinket, nagyszüleinket addig, amíg nem tanultuk meg azt, amit ők tudnak.”
Dr. Kádár Annamária, egyetemi adjunktus és pszichológus kényes nevelési helyzetekről beszélt a gyerekek szemszögéből. Elsőként a dac korszak került említésre: egy gyermeknek „nagyon jól kell megélnie a dac korszakot.”Amikor egy gyerek kimondja az első nemet, akkor az a „gyerek énjének a születésnapja, amikor az érzelmek fölött elkezd uralkodni.” Ezt követte, hogy a szülő hogyan kellene, viszonyuljon ehhez a helyzethez: „A szülő el kell, engedje a gyereket.” A dac korszak bemutatása után a testvérféltékenységről esett pár szó: „olyanmint egy konfliktuskezelési tréning mint a gyerekek, mint a szülők számára.” Dr. Kádár Annamária szerint ez teljesen rendjén van, hiszen később egy sokkal erősebb kapcsolat fog kialakulni két testvér között. Az előadását számos érdekes történettel színezte, amit a résztvevők nagy előszeretettel hallgattak.
Végkövetkeztetés: fontos a mai világban, hogy alkalmazkodjunk bizonyos szinten a gyerekekhez, észrevegyük és meghallgassuk, hogy nekik mi a jó, mert általában minden gyermek öntudatában van, csak az önkifejezés a szülők, tanárok fele háttérbe szorul.