Önkormányzatok képviselői, az okos települések területén remekelő vállalkozások, projektek vezetői ismertették projektjeiket, eredményeiket szombaton, a XVII. MIÉRT Akadémián.
Az október 19 és 21. között zajló püspökfürdői rendezvény első előadásán a city branding témáját járták körbe. Oláh Emese, kolozsvári alpolgármester elmondta: a település volt már ifjúsági főváros, sportfőváros, ugyanakkor az egyetemisták központja, így bőven van, amiből válogatni, amikor Kolzosvárt reklámozzák. A jelenlegi városvezetés jól meglovagolta ezt a hullámot, „de itt nem állunk meg” – fogalmazott.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere elmondta, városát mindig összehasonlítják Kolozsvárral, de eltérők a két település adottságai, ráadásul úgy kapta kézhez a települést, mint egy „lerobbant éttermet”. A probléma, emelte ki, hogy égetőbb kérdésekre kellene tudni pályázniuk, de a lehetőségek korlátozottak.
Tóth-Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere arról beszélt, Sepsiszentgyörgy a legnagyobb magyar többségű város, de önmagában nem nagy település. Ugyanakkor Székelyföld Kulturális Fővárosa is, bár ez nem bír jelentőséggel minden polgár számára. Komoly szociális kihívásokkal is szembesülnek az Őrkő negyed miatt – emelte ki az elöljáró, kiemelve, hogy a sport területén egyre izmosabbak.
Interaktivitás, szabadúszás, vállalkozás
Hogyan tartsunk fenn interaktív kapcsolatot a választókkal? Erre a kérdésre válaszolt előadásában Köteles Dieter, az Involum Kft. vezérigazgatója, kihangsúlyozva: fontos, hogy mit kommunikálnak a városvezetők, miért érdemes a településeiken maradni. A hathatós kommunikáció érdekében a képviselt cég a személyre szabott SMS-eket használta fel, illetve egy olyan, vonzó programot, amelyet minden méretű település alkalmazhat.
A jövő munkavállalói nem az irodában ülnek – vallja Majsai Richárd. A Majsair Design CEO-ja előadásában rámutatott: telefonok segítségével már 1876-ban elkezdődött a távmunka hódítása, a technológia fejlődése pedig sokat lendített rajta. Az előadó szerint nincs szükség a jövőben irodák bérlésére, ott dolgozunk, ahol akarunk – legalábbis számos munkahelyen. Az előadó ugyanakkor bemutatta azokat az eszközöket, amelyek a jövőben szolgálni fogják a „digitális nomádokat”.
A Hargita Megyei Business Center működésébe Berkeczi Zsolt kommunikációs és marketing igazgató vezette be a fiatal közönséget. A megyei és két települési önkormányzat támogatásából működnek, az okos gazdaság motorjaként is említhetjük őket, hiszen az IT területén egészen erősek. A rendezvényeik is „rájuk lettek szabva”, de számos olyan eseményt szerveznek, amellyel vállalkozókat, diákokat szólítanak meg.
Okosan a hulladékgazdálkodásért
Butka Gergő, Szatmárnémeti tanácsosa előadásában kiemelte: egy okos város építésénél három fő szempontot kell figyelembe venni. Elsőként az adott hivatal belső rendszerét, másodikként egy „city app” kidolgozását, amely minden állampolgár számára elérhető és frissíthető, harmadikként pedig az állampolgárok és a hivatal összekapcsolását. Egy-egy smart ötlet megvalósításához elengedhetetlen a település és az adott hivatal reális szükségleteinek és lehetőségeinek a felmérése, a lakosok felkészítése és az EU-s támogatások lehívása – fogalmazott a tanácsos.
Pásztai Zoltán az ECO Bihor főigazgatója előadásában rámutatott: egy okos városnak elsődleges célja a hulladék termelésnek megelőzése, de ez mindaddig nem megoldható, amíg az újrahasznosítást nem oldják meg. Kiemelte: az elmúlt években Romániában a hulladéktermelés csökkenő tendenciája figyelhető meg, jelenleg az újrahasznosítás százalékos aránya 12-13 százalék. A jövőben környezetbarát technológiák kidolgozása és bevezetése segíthet – tette hozzá.
Horváth Béla, Szalacs község polgármestere a településükön működő hulladékgyűjtési rendszert ismertette, amelyet külföldi modellre építettek. Elsőként a duális hulladékgyűjtést sikerült megvalósítaniuk, majd ezt követte az öt frakciós szelektált gyűjtés, amellyel szelektíven gyűjti a község minden lakosa a papír-, műanyag- és fém-, üveg-, a kommunális- és biohulladékot. A rendszer bevezetésével közel egy év alatt sikerült felére csökkenteni a vegyeshulladéktermelést – hangzott el.
„Erdély még nincs kész”
Szávics Petra, a BBTE doktorandusza az okos település általánosan elterjedt meghatározásával kapcsolatban – „mindenféle, jobb életkörülményeket teremtő, digitális megoldásokat rejtő” – hívta fel a figyelmet arra az országos problémára, amely a hazai okos projektek stratégiai hátterének hiányában rejlik, nem kifejezetten az Európai Unió által megjelölt keretek között elhelyezve ezeket. A megfelelő stratégia kidolgozásában a szükséges fogalomtisztázások, kapcsolódó kihívások, az eddigi tapasztalatok alapján összeállított javaslatok mellett az egyik legfontosabb tényezőként a közösség igényeinek figyelembevételét emelte ki.
Besenyei Sarolta európai bizottsági szakértő, az Országos Smart City és Mobilitás Egyesület alelnöke Európa, Románia és Erdély szintjén beszélt az okosodás folyamatának jelenlegi helyzetéről, egy 2007-2014-es tanulmány segítségével, amellyel a megjelölt periódusban az okos városfejlesztéseket mérte az Európai Bizottság. Románia esetében elmondható, hogy 41 városban kezdődtek okos fejlesztési projektek az elmúlt években. Az élen jelenleg Gyulafehérvár jár e területen (melyet Nagyvárad és Kolozsvár követ), azonban az igazán hatékony kivitelezéssel és kommunikációval kapcsolatban számos probléma merül fel, hiszen az olyan alapvető pillérek, mint a gazdaság, a közigazgatás és a humán erőforrás egy szintre hozása egyelőre akadozik, nem megvalósítható. Ezek a projektek ugyanakkor 5 millió embert érintenek Romániában, de csak 3-4 városban áll komoly, élhetőbb stratégia mögöttük. Az alelnök záró mondatában úgy fogalmazott: „Erdély még nincs kész, de már majdnem elkezdtük az okosodást.”
A digitalizáció hat lépcsőfoka
Dr. Geréb László, a RIGA Régiókutató Egyesület elnöke a településfejlesztések és a smart city összeolvadásáról beszélt. Az okostelepülés a digitális ökoszisztémára alapoz, amely felhasználható a kis társadalmak fejlesztésére. A digitalizáció hat fontos megjelenési formája az okos emberek, okos életkörülmények, okos közlekedés, okos gazdaság, okos környezet és okos kormányzás – vázolta fel. Az okostelepüléssé válásnak három fő feltéltelét is ismertette: ezek a digitális infrastruktúra, az online informatikai platformok kiépítése, illetve a lakosság és vállalkozások digitális kompetenciájának növelése.
A cél egy jobb élet megteremtése
Kolossa József, a Magyar Kormány Település Tervezési- és Területrendezési Főosztályának vezetője a kormányzat szerepét mutatta be a témában. Az átgondolandó problémák sorában elsősorban a fejlődés mibenlétének kérdéses voltát emelte ki, helyhez és emberekhez kötve azt – az okosság mint fogalom negatív vetületeiről is szót ejtve. Közölte azt is, hogy Magyarországon definiálták, mi az, hogy okos település, okos városfejlesztés. A cél mindig a jobb élet megteremtésének elősegítése, azonban a települések jelentős része „arra pályázik, amire lehet, és nem arra, amire szükség van.” – jelentette ki.
Kapcsolódó Hírek
Felhívás – politika iránt érdeklő fiatalok jelentkezését várják az Erdélyi Politikai Iskolába
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) partnerségben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a Magyar Ifjúsági Értekezlettel Erdélyi Politikai Iskola címmel képzést szervez. Ennek célja, hogy praktikus politikai ismertekkel lásson el olyan érdeklődő fiatalokat, akik hosszú távon saját közösségük alakítói, véleményformálói kívánnak lenni. Az Erdélyi Politikai Iskola létrehozása a 18 és 35 év közötti erdélyi magyar fiatalok […]
Megbeszéltük! A fiatalok számára közösségi térre van szükség
Beszéljük meg! címmel indult konzultációs sorozat fiatalok és ifjak számára Kézdivásárhelyen, a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet egy beszélgetésre hívta össze a város fiataljait, civil szervezeteit, egyesületeit. A szerda esti találkozó meghívottja volt Bokor Tibor polgármester és Fejér László Ödön parlamenti képviselő is, akik partnerséget vállalnának az ifjúság kezdeményezéseiben. A találkozón részt vettek továbbá Balázs Orsolya, […]
„Az automatizálás megállíthatatlan” – szombat délután is zajlott a MIÉRT Akadémia
Szombat délután további előadásokban járták körül az okos települések, okos Erdély témáját a Püspökfürdőn október 19-21. között szervezett XVII. MIÉRT Akadémián. Dr. Mester Gyula, az Óbudai Egyetem tanára tartott előadást a hallgatóságnak okos járművekről – elektromos és önvezető autókról –, amelyeket nem a fejlődés, hanem egy valóságos „forradalom” eszközeiként nevezett meg, amelyek biztonságos közlekedést tennének […]