„Demokrácia az EU-ban, régiók Európája vs nemzetállamok Európája” címmel tartott előadást Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti  képviselők az EU Tábor harmadik napján

 

Winkler Gyula EP képviselő az előadás során kiemelte, hogy a régióknak nagyobb szerepet kellene kapniuk az unióban. Nekünk, erdélyi magyaroknak szükségünk van az Európai Unióra, fogalmazott az európai parlamenti képviselő. „Képzeljük el egy pillanatra, mit jelentene, ha holnap reggeltől megszűnne az Európai Unió vagy mi nem lennénk már az unióban. Útlevélre és vízumra lenne szükség, hogy Budapestre utazzunk, nem részesülhetnénk a mezőgazdasági támogatásokból, azokból az uniós alapokból, amelyeknek köszönhetően az elmúlt években településeink fejlődtek. Különösen titeket, fiatalokat érintene, ha megszűnne az Erasmus program, jelentősen beszűkülnének a külföldi tanulási lehetőségek, és a sor folytatható a roaming-díjakkal, fapados repülőjáratokkal, mindenki bővítheti a maga élethelyzetének megfelelően” – sorolta az unió nyújtotta, hétköznapjainkra is kiható uniós előnyöket Winkler Gyula.

„Kisebbségi közösségként ebben a Brexit utáni, válságos európai időszakban is ki kell mondanunk, hogy olyan Európát szeretnénk, amely a régiók Európája, a közösségek Európája, ahol erdélyi magyarként, nemzetalkotó közösség tagjaként mi is otthon érezhetjük magunkat” – szögezte le az európai parlamenti képviselő.

Sógor Csaba a Brexit kapcsán úgy fogalmazott: az a legfontosabb, hogy megmaradjon az egyensúly az Európai Unió nagy tagállamai között. Mint mondta, az Európai Parlamentben a brit népszavazást követően mindenki a helyzet alapos elemzésének szükségességére és a közvetlen demokrácia intézményének tiszteletben tartására figyelmeztetett, ugyanakkor egyes képviselők részéről tapasztalható volt a regionális öntudat megnyilvánulása is. Az RMDSZ-es EP-képviselő szerint, amikor válság van – lehet ez gazdasági, pénzügyi vagy éppen migrációs – mindig akkor derül ki, hogy a békeidőben bejáratott rendszer válságidőszakban nem kielégítően működik. „A jelenlegi helyzetben az a fontos, hogy a közös döntések kialakítása során mindegyik tagállam érdekei érvényesüljenek, ebből származhat a valódi európai politika” – fogalmazott a képviselő, aki szerint az Európai Unió most fontos döntések előtt áll. Azt még nem lehet tudni, hogy milyen irányba mozdul el az európai integráció, de Sógor Csaba szerint egy biztos: sokkal többet kell költenie az EU-nak a védelempolitikára.
Arra a kérdésre, hogy a régiók Európája vagy a nemzetállamok Európája fele kellene tartanunk Sógor Csaba úgy nyilatkozott: első körben a fogalmakat kellene tisztázni. „A nemzetállamok Európája fogalom – az angol terminológia miatt is – félreértelmezhető. Ezért tagállamok Európájáról és régiók Európájáról szerencsésebb beszélni”. Véleménye szerint mindkettőre szükség van, még akkor is, ha a válság időszakában kevesebbet beszélünk a régiók Európájáról. „Az uniós struktúrákban szükség van az uniós és a tagállami döntésekre is, nem lehet a kettőt szembeállítani egymással” – szögezte le a képviselő.

 

Borboly Csaba „lázított” az EU Táborban

Az ifjúság foglalkoztatásáról beszélgettek Zeteváralján

 

– A fiatalok kérjék számon a politikusokat, többek között engem is,  illetve ellenőrizzék, hogy dolgozunk-e legalább napi nyolc órát értelmes módon, amiről minden választópolgár tud és fontosnak is tartja! – buzdította beszélgetőtársait Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Zeteváralján zajló idei EU Táborban szombaton, július 30-án, az ifjúság foglalkoztatottságának témáját boncolgatva. Az érettségi eredményekre vonatkozó kérdésre reagálva azt mondta, sok politikus van tisztségben helyi, megyei és országos szinten, köztük sok RMDSZ-es, és fel kell tenni a kérdést, vajon mindent megtesznek-e azért, hogy ne legyenek évről évre lesújtó kisérettségi és érettségi eredmények, vagy csak kétévente közbeszéd tárgyává válik ez a probléma, majd mindenki elfelejti. Borboly Csaba szerint a fiatalok gondjaira irányuló figyelmet az önkormányzatok ifjúsági referensi állás létrehozásával növelhetnék, ami „mindössze egy aláíráson múlik”, azaz a választott, akár RMDSZ-es helyi vezető döntésén. Az is az adott önkormányzati vezetői tisztségben lévő politikus akaratától függ, hogy az állások meghirdetésekor csak tapasztalattal, pár évnyi szolgálati idővel rendelkező személyeket keres, vagy esélyt ad a kezdőknek is. Hargita Megye Tanácsa folyamatosan hirdet meg állásokat, és a pályakezdő fiatalokat is várja, ráadásul a tapasztalatszerzés lehetőségét biztosítja a gyakornoki programjával – mutatott rá a megyeelnök.

A Kelemen Szilárd Péter MIÉRT-elnökségi tag – az önkormányzati kabinet vezetője – által moderált beszélgetésen Borboly Csaba több ötletet, javaslatot ismertetett, amelyek gyakorlatba ültetésében Hargita Megye Tanácsa kész együttműködni az ifjúsági szervezetekkel. A megyeelnök szerint nem igaz, hogy helyi és megyei szinten nem lehet többet tenni, számos jó intézkedést lehet hozni, több programot el lehet indítani, néhányat bemutatott a megyei tanács kezdeményezéseiből, amelyeket „a prefektusi hivatal sem támadott meg”. Elmondta, hogy minden ifjúságot érintő intézkedéshez az ifjúsági szervezetek kényszerítő ereje, összefogása, munkássága szükséges, csak ebben az esetben van értelmük az ez irányú döntéseknek. (A javalsatokat tartalmazó dokumentum elérhető a megyeelnök Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/borbolycsaba/posts/1028406027206780:0)

A leghangsúlyosabban a fiatalok hazatelepedésével szeretnének foglalkozni, illetve az itthon maradásban vállalni munkát, mondta. Kitért a pályaorientáció kérdésére, valamint arra a problémára, hogy bár vannak jó kezdő fizetésű állások itthon, akár nettó kétezer lejes bérrel és pár év kitartás esetén előrelépési lehetőséggel, a fiatalok mégis elmennek külföldre, ahol sokszor olyan munkát végeznek, amelyben nincs előléptetés, nem tudnak fejlődni. Ezzel a témával is többet kell foglalkozni, jelentette ki.

A beszélgetésen részt vevők a megyei tanács ifjúsági pályázatai iránt érdeklődtek leginkább. A kérdésekre válaszolva Borboly Csaba elmondta, hogy jobban oda kell figyelni a dokumentáció összeállításánál, mert rengeteg hibás pályázat érkezett be az ifjúsági szervezetektől, illetve világosabb célok megfogalmazására ösztökélte a fiatal pályázókat, mert például mobiltelefon-dobáló verseny támogatásának nem látja értelmét (egyik évben ennek támogatására pályáztak). Kifejtette, hogy szívesen növelik a pályázati keretösszeget, de minden támogatásnak csak akkor van értelme, ha a szervezetek megharcolnak érte, ha a pályázatokon látszanak a fiatal vezetők „izzadságcseppjei”, és a Hargita Megye Tanácsa által elfogadott ifjúsági stratégia mentén, annak célzott intézkedéseként terjesztik elő támogatási kérelmüket. Csak a tudatos pályáztatásnak van értelme, hangsúlyozta a megyeelnök, amely garantáltan a fiatalok személyiségének fejlődését, a közösségért való felelősségvállalást és a szóban forgó korosztály érdekérvényesítését szolgálja. Elmondta, hogy szükségesnek tartja a megyében nagyobb táborok, fesztiválok szervezésének a kiemelt támogatását, de csak abban az esetben, ha az jól átgondolt koncepción alapszik.

A jelenlévők kérdésére, hogy támogatja-e a MIÉRT jelöltjeit, ha szenátori vagy képviselői listán indulnak az őszi parlamenti választásokon, Borboly Csaba mint volt MIÉRT-vezető elmondta, nem hisz abban, hogy valakit csupán azért, mert fiatal, vagy egy adott szervezethez tartozik, a legmagasabb tisztségbe küldjenek. Minden tisztségért meg kell dolgozniuk a fiataloknak, végig kell járniuk az oda vezető utat, véli, ugyanis ifjúsági vezetőként több fiatal karrierjét segítette, akár a miniszteri tisztségig, és ma már úgy látja, sokszor hibázott, amikor az egyedüli kritérium a „miértesség” volt, hiszen minden politikai tisztség annyit ér, amennyit abból  értelmes munkára használnak ki. „Az elmúlt évtizedből nem igazán ismerek olyan jogszabályt, kormányzati intézkedést vagy legalább törekvést, amely a fiatalokra irányulna” – jelentette ki, ezért arra kérte a MIÉRT-eseket, hogy olyan fiatalokat támogassanak, akik előre vállalnak feladatokat, és vannak elképzeléseik legalább az ifjúsági korosztály számára.

Az idei helyi önkormányzati választásokról és a közelgő parlamenti választásokról beszélgettek ifjúsági vezetők az EU Táborban

Az ifjúsági kerekasztal beszélgetés során Geréd Imre az RMDSZ ifjúsági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke, Nacsa Lőrinc az IKSZ elnöke, Kelemen Szilárd Péter a MIÉRT önkormányzati kabinetének vezetője, és Frunda Csenge a MIET (Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács) alelnöke a 2016. június 5-i helyhatósági választásokat megelőző kampányidőszak tapasztalatait osztották meg. Kelemen Szilárd Péter a kampány megszervezése előtt be akarta vonni a fiatalságot, amelyre az RMDSZ helyi önkormányzatai nyitottak voltak. „Antal Lóránttal és Kelemen Szilárd Péterrel elindultunk egy körútra, ahol RMDSZ területi elnökökkel ültünk le és arról győzködtük őket, hogy a fiataloknak is adjanak teret. ” mondta Geréd Imre „Kiharcoltuk, hogy komolyan vesznek minket.” – folytatta.

„Izgalmas kampányunk volt, nekünk fogalmunk sem volt arról, hogy mire vállalkozunk.Rengeteg munkánk volt abban, hogy megkapjuk azokat a fiatalokat, akik vállalnak közéleti szerepet. Kemény munkával és jó dolgozó emberekkel hatalmasat lehet alkotni”, jelentette ki Frunda Csenge. A választásokat végül nem nyerték meg Marosvásárhelyen, de teljes gőzerővel készülnek akövetkező nagy megméretetésre.Romániában parlamenti választások lesznek, amelyet újabb kampánysorozat fog megelőzni. Az EU táborban a résztvevők megismerhették az előadók véleményét arról, hogy miért fontos, hogy valaki képviselje a magyarságot, ifjúságot. „Fontos, hogy a MIÉRT-nek legyen képviselőjelöltje, hiszen szükség van arra, hogy a parlamentben is képviseltetve legyenek az érdekeink.” jelentette ki Geréd Imre. Kelemen Szilárd Péter elmondása szerint egy képviselő feladata, hogy harcoljon egy közös ügyért és nekünk, mint például fiatalszavazóknak fontos, hogy éljünk szavazási lehetőségünkkel, hogy a parlamentbe olyan képviselő kerüljön, aki kiáll jogainkért.

Mit jelent egy sportolónak a közösség

Az EU tábor szombati előadássorozata egy beszélgetéssel startolt, ahol Borzási Sarolta, MIÉRT külügyi kabinetének tagja, kérdezte Tófalvi Éva biatlonistát, a sportolói és közösségi életről.  Tófalvi Éva csíkszeredai születésű román színekben versenyző erdélyi magyar biatlonista. Az első olimpiája előtt két  héttel tudta meg, hogy őt választották ki a többi sportoló közül, elmondása szerint három napig nem tudott aludni örömében. A sportolói életforma nem mindennapi, elmondása szerint a sportolók egy “burok”-ban élnek, amely megvédi őket minden külső veszélytől. A sok verseny miatt rengeteget utazott, de város nézésre nem jutott sok idő. “Amikor ott vagy annyira lefoglal a verseny, hogy úgy sem jut időd sétálgatni. “Ahogy a sportolók lassan kezdik abbahagyni ezt az életformát, kiesnek a burokból és emiatt egy űr alakul ki az életükben. Elmondása szerint mindig fontos volt számára a közösségépítés, ezért a profi sportolás abbahagyása után keletkezett űrt a RMDSZ nőszervezetéhez történő csatlakozással pótolta. A továbbiakban szeretne létrehozni egy sportolói klubbot, ahol segítene a sportolóknak karrierjük után visszazökkeni a mindennapokba. Az előadó kiemelte a fiatalok közéleti szerepvállalának fontosságát, szerinte változást csak a fiatal generáció tud biztosítani.

 

Közösségi terek Erdélyben

A közösségi terek fontosságáról és működéséről hallhatott a közönség a 13. EU Tábor harmadik napján. Kovács Tibor és Szilágyi Levente a csíkszeredai The House coworking space-ről, Rés Konrád Gergely KMDSZ elnök pedig a K+ közösségi térről beszélve elmondták, hogy az egyre népszerűbb ilyen terek lényegesen hasznosak lehetnek úgy magán személyek, mint szervezetek, cégek számára.

A csíkszeredai The House egy kérdőíves felmérés után indult be. A koncepció abban áll, hogy azoknak a dolgozóknak, akik munkájukat internet és produktív tér használatával el tudják végezni, megmeneküljenek az otthonukban vagy kávézókban esetlegesen zavaró hatásoktól. Az új keletű tér infrastruktúrájában kimerül a bútorok, a kávé és internet alapvető szükségleteiben, viszont tér igazi célja, hogy az ott dolgozók között interakció és eszmecsere jöjjön létre máris teljesült. Bár minden ilyen tér hosszú távú célja a bérekből való profitálás Kovács Tibor és Szilágyi Levente illetve alapítótársaik még a befektetési szakaszként fogalmazzák meg a helyzetet. Ezért is volt pozitívum, hogy a rádiók, televíziók, online és print sajtók is nagyban támogatták a kezdeményezést.

A Kolozsvár központja alatt elhelyezkedő K+ közösségi tér igen népszerűvé vált Rés Konrád Gergely elmondása szerint. A főleg szervezetek cégek eseményeinek – gyűléseknek, sajtótájékoztatóknak – helyet adó tér lehetőséget nyújt az események megszervezésére egyaránt. A K+ közösségi tér prioritása lesz a magánszemélyek felhasználóbázis és a coworking jelleg erősítése.