Bár sokféle megoldás létezik a kisebbségi és anyanyelvi jogok elfogadása terén, minden esetben tapasztalható, hogy a heves viták megszűntek a szabályozások rendezését követően – hangzott el szombaton Sugásfürdőn, a SIC Feszten.
A beszélgetésen Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsnak alelnöke, aki idén az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusának alelnöki tisztségét is betölti, elmondta: a Tanács 47 tagállamában a kisebbség helyzetét, a többnyelvűséget különböző módokon kezelik, de nemcsak olyan országokban kedvezőbb a helyzet a romániainál, mint például Finnországban – ahol a svéd is hivatalos nyelv –, hanem például Macedóniában is történt előrelépés az albán nyelvhasználat szabályozásában.
„A tagállamokban egyetlen dolog viszont azonos: a kisebbségek helyzete, a nyelvi jogok kérése csakis addig váltott ki heves vitákat, akár a politikai cirkuszt, amíg nem rendeződött végül a kérdés. Azt követően a normalitás részévé vált ez, akár büszkeség tárgya is lett” – fogalmazott Grüman Róbert a beszélgetésen.
Beszélgetőtársa, Cseke Attila szenátor kifejtette: amennyiben hatályba lép a közigazgatási törvény, a prefektusi intézménynek is írhatunk magyar nyelvű levelet. Az RMDSZ azt is szorgalmazza, hogy magyar nyelvű formanyomtatványok álljanak a közösség rendezésére, hiszen a szaknyelvet nem ismeri mindenki. Kifejtette ugyanakkor, szeretnék elérni, hogy önkormányzatok akkor is kiterjeszthessék a nyelvi jogokat, amennyiben a kisebbség 20 százalék alatti az adott településen.
„Egy katasztrofális tervezetből indulva egy viszonylag modern, európai szerkezetű kódexet sikerült elfogadtatni, sajnos az ellenzéki pártok megtámadták az alkotmánybíróságon az államfővel együtt” – emlékeztetett a szenátor, kihangsúlyozva: az „etnikum” fogalmát is támadták, így a magyarellenességük egyértelmű.
A HÁRIT, MIÉRT és RMDSZ által szervezett SIC Feszt augusztus 10 és 12. között zajlik Sugásfürdőn.